Akinek eddig nem sikerült eleget pihenni vagy játszani a “munkás hétköznapok” után, szombaton bepótolhatta. ugyanis már kevesebb volt a tennivaló, a forgatások és fotózások ideje lejárt. Annál több volt viszont az utómunka a videókon. Aki pedig nem találta helyét a videó szerkesztésre alkalmazott programot tanulmányozva, az előkészíthette a vasárnapi vetítést beharangozó szórólapokat, plakátokat. Az este folyamán, illedelmes házigazdákként utoljára maradva, a román kulturális esten derülhettek együtt a fiatalok.

A péntek délelőttöt a résztvevők és szervezők a nemzeti ételekről készülő kisfilmek bevezető videójának leforgatására szentelték. Mind a négy csoportnak el kellett képzelnie és lerajzolnia, megterveznie egy nagyon rövid bevezetőt (milyen háttérrel legyen filmezve, hogyan mutatkozik be a csapat, stb.), és aztán természetesen az egyesület szakértőjének segítségével lefilmezni azt. Ebéd után sem lassult a munka üteme, hiszen a videóknak el kellett készülniük a másnapi szerkesztéshez az utolsó hiányzó részekkel.
 
Az intenzív munkát aktív pihenés követte. A résztvevők egy újabb vállalkozó házaspárt látogattak meg.

A csütörtök a reggeli ébredezés és táplálkozás után egyből egy jó kis brainstorminggal indult. Az alapkérdés az volt, lehet-e az étel bevételi forrás a fiatalok számára, nagy befektetés nélkül? A fiatalok vegyes csoportokban beszélték meg vállalkozási ötleteiket, majd összehasonlították, elemezték a közös munka eredményét.
 
Rövid játékos szünet után a food-bloggingról ejtettek szót a szervezők egy rövid előadásban, amihez eddigre a fiatalok már tudtak recepteket összeállítani például. Ebéd után mindenki figyelemmel követhette hogyan készül a bolgár banitza és a shopska saláta, majd a kész ételről szakemberi segítséggel, az ételfotózás alapjait elsajátítva, remek képeket készítettek.

A projekt harmadik napja izgalmasnak és hosszúnak ígérkezett. A már előző nap elkezdett étkezéssel kapcsolatos szokások és hagyományok kérdésével foglalkozó beszélgetést bemutatók váltották fel, majd két főző workshop is lezajlott. Időigényes volt a magyar gulyás és a szlovák túrós galuska elkészítése, de a várakozás megérte, ez a folyamatról készült videókon és fotókon is látszik. Délutáni kikapcsolódásként a résztvevők Érolasziba utaztak olyan vállalkozókhoz, akiknek kitartása és törekvései példaértékűek.
 
Egy fóliaházas kertészetbe látogattak el, ahol a termelők virágokat és konyhakerti növényeket termesztenek, a száz százalékosan biogazdálkodás felé terelve a 14 fóliaház működését. A vendégek szabadon kóstolhatták a paprikát, paradicsomot, a szilvafák kövér gyümölcseit, sőt, hazatérés előtt házi sonkával és kenyérrel vendégelték meg a külföldieket a házigazdák. A délutáni program elhúzódott ugyan, de a magyar kulturális estet így is mindenki nagyon várta.

A projekt második napjától kezdődően a résztvevők elkezdtek a nemzeti ételek témájával foglalkozni. Elsőként saját hazájuk térképét rajzolták meg, majd beillesztették a régióknak megfelelő ételekről kinyomtatott képeket. Ezt követően be is mutatták jellegzetes ételeiket. A délutáni órákban elérkezett az első főző-workshop ideje, mely alatt a romániai csapat tanította meg a többi ország fiataljait hogyan is készül a túrós puliszka. A nagy közös főzés és a foglalkozás helyszínének visszarendezése után, a fiatalok közösen vitatták meg, hogy a mindennapi betevő egyszerű alapszükséglet vagy több lehetőség is rejlik a főzés és az ételek mögött? A nap a bolgár nemzeti esttel zárult.

A projekt első napján az esőre fordult időjárás jócskán rányomta a hangulatra és a programra a bélyegét. A városnézést például vetítéssel kellett megoldania a szervezőknek, de emellett az ismerkedős játékok és más interaktív tevékenységek fedett térben, jó hangulatban zajlottak.

Egymás nevei és személye, valamint az Erasmus Plus Program megismerése után a fiatalok felmérték a projekthez fűzött reményeiket, félelmeiket, és arról is szót ejtettek, hogy hogyan tudnak hozzájárulni a projekt programjához, egymás ismereteinek gazdagításához. A nap interkulturális esttel zárult.

Újabb Erasmus+ ifjúsági csereprogram lesz Székelyhídon. Az Ér hangja Egyesület a tavalyi szociális problémákat feldolgozó programja után ezúttal a Közép és Kelet-európai kulináris kultúrával és a bennük rejlő lehetőségekkel foglalkozik.

Az augusztus 22-28. között zajló projekt címe: Európai gasztronómiai körkép kultúránk megőrzése érdekében. Az idei rendezvény nagyobb vállalást jelent több szempontból is az egyesület számára. Egyrészt az idei csereprogram már nem három hanem öt ország fiataljait várja az egyhetes eseményre, összesen harminc résztvevőt fejlesztve Bulgáriából, Horvátországból, Magyarországról, Szlovákiából és Székelyhídról vagy környékéről.

Az ifjúsági csere másik kihívása a használható tudás minél hatékonyabb átadása egy sokoldalú területen. Az egyhetes program ideje alatt a résztvevők ugyanis nem csak egymás gasztronómiájával, étkezési és beszélt nyelvi kultúrájával fognak ismerkedni vagy egymással, de a gasztroblog, az ételfotózás és a videókészítés mikéntjével is.

Az Ér hangja média egyesület rálátást ad a vállalkozó szellemű fiataloknak az említett tevékenységi körökben rejlő pénzkereseti lehetőségekre. Éppen ezért ezek mellé olyan készségfejlesztő tevékenységeket terveznek, amik hosszútávon elősegíthetik az ifjak munkapiaci helyzetét. Ennek megfelelően a résztvevők is 18-25 év közötti fiatalok lesznek, akik nem részesei az oktatási rendszernek, nem aktív dolgozók, hanem a helyüket keresik a munkavállalás vagy a vállalkozások világában.

A kulturális különbözőség összehangolása érdekében a program első napja az Erasmus+ program és az egymás megismeréséről fog szólni, a második naptól azonban komoly munka veszi kezdetét a projekthelyszínen, a székelyhídi Gyermek Jézus szabadidő és Sportközpontban. Az ifjak nap mint nap séfekké válnak, hogy társainak megtanítsák hogyan készül egy-egy kedvelt nemzeti ételük, majd ezekről videófelvételek, fotósorozatok és blogbejegyzések születnek sorban. Szabadidős programként közben gasztronómiai bemutatók és kreatív tevékenységek, illetve nemzetközi estek zajlanak majd.

Mindezek lényeges része a különbözőség megízlelése, ugyanakkor a közös kulturális elemek megtalálása (vagy tálalása), amik segítenek felismerni regionális értékeinket, azok fontosságát, és megőrzésük lehetséges módjait. Ezek a módok pedig pontosan azok a médiával kapcsolatos tevékenységek lehetnek, amelyekkel a fiatalok nem csak egy plusz készséget kapnak az egy hét alatt, de amelyek archiválják is a következők számára a “konyhai örökségeket”.
A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatja.

Ismét lesz Erasmus+ ifjúsági mobilitás program Székelyhídon az Ér hangja Egyesület szervezésében. A programban augusztus 22-28. között összesen harminc fiatal vesz majd részt, akik Székelyhídról és környékéről, illetve Bulgáriából, Horvátországból, Magyarországról és Szlovákiából érkeznek majd.

A program fő célja egyrészt az, hogy a fiatalok megismerkedhessenek nem csak egymással, de a képviselt nemzetek gasztronómiájával, étkezési kultúrájával is, másrészt a résztvevőknek olyan használható tudást adni, amely motiválja őket, új pénzkeresési lehetőségeket tár fel, és amellyel könnyebben elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon.Ezért gasztro-vállalkozással, ételblogozással, ételfotózásról lesz szó az egyhetes program képzései alatt.

Az Ér hangja Egyesület Európai társadalmi körkép a mi lencsénken keresztül című projektje lezárult július 16-án, a befejezést a református ifjúsági ház nagytermében tartott filmvetítés jelezte.
A projekt ideje alatt a résztvevő fiatalok megtanulták kezelni a televíziós videókamerát, a fényképezőgépet videós eszközként, s aztán élesben, terepen is megpróbálhatták mindezt. A résztvevők által készített vágóképekből, interjúkból készített rövid dokumentumfilmeket tekinthetik meg írásunk alatt. A filmek elkészítésének külön érdekessége, hogy vegyes csoportokban mindhárom nemzet fiataljai képviseltették magukat, ezzel is elősegítve az ismerkedést és a kommunikációt.

A projekt utolsó napjának délelőttjén, a reggeli után útrakelve, a fiatalok egy kisebb csoportja a kézzel készített szórólapokat és plakátokat szétosztotta Székelyhídon. A város utcáin járva hívták a lakosokat a koradélutáni filmvetítésre. Majd következett a bemutató. A három dokumentumfilm elkészült, amelyekhez az forgatókönyveket, vágóképeket és a vágást is közösen, vegyes csoportokban végezték el a három ország résztvevői. A bemutatót követően a közönséggel beszélgettek a rövid filmek témáiról.