Minikiállítás színesítette a Craftalization – Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása című projekt júliusi záróeseményét. Mint arról már korábban beszámoltunk, az egyéves lefutású projekt célja, hogy nyolc érmelléki mesterség újjáélesztésével, felelevenítésével és digitalizálásával erősítse az etnikai kisebbségek kulturális identitását, továbbá, hogy a fiatal iskolások olyan, a helyi közösségükben általuk kezdeményezett és megvalósított hazai tevékenységeket végezzenek, amelyek természetesen pozitív változást eredményeznek. Mindezek mellett a kezdeményezés által a térség turisztikai vonzerejét is növelni kívánják. A projektben résztvevő gyerekek a következő kézműves foglalkozásokba kóstolhattak bele: papírmerítés, szőnyegszövés textilhulladék újrafelhasználásával, házitészta készítése, fazekasság, fa modellek készítése, fafaragás, horgolás, kukoricacsuhé-fonás.

A kukoricacsuhé sokszínű felhasználási módjával ismerkedett meg számos érmelléki diák július hónapban. A székelyhídi Bátori Szabolcs pedagógus útmutatásával 35 diák csuhé és gyékény felhasználásával tanult meg apró bábokat, fonatokat elkészíteni. A csuhésodrás elsajátításához sok türelemre volt szükségük a fiataloknak, de ügyesen helyt álltak és büszkén vitték haza elkészült alkotásaikat.  Az esemény az Ér Hangja Egyesület szervezésében Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása elnevezésű projekt része volt, melynek célja, hogy bevonja és megismertesse a helyi diákokkal a térség hagyományos mesterségeit. Az Európai Szolidaritási Testület támogatásával, az Ér Hangja Egyesület gondozásában, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum és a székelyhídi polgármesteri hivatal partnerségével lezajlott projekt számos érmelléki mesterséget mutat be a környékbeli diákoknak.

Horgolással ismerkedett meg május és június hónap folyamán összesen 50 diák Braun Ildikó és Major Zsuzsa helyi kézművesek irányításával. Ez a régi mesterség, mely napjainkban újra reneszánszát éli nagy sikert aratott a fiatalok körében. Kezdetben a gyerekek egyszerű horgolási módszereket tanultak, karkötőket, nyakláncokat készítettek, majd lépésről lépésre a nehezebb eljárásokat is kipróbálhatták. Volt, akinek kevesebb és volt, akinek több idő kellett, mire ráérzett a horgolás művészetére, de végső soron minden fiatal jól érezte magát, és az elkészült tárgyakból haza is vihettek, hogy megmutassák őket a szüleiknek. Az esemény, mely az Ér Hangja Egyesület szervezésében valósult meg, Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása elnevezésű projekt része volt, s célja, hogy bevonja és megismertesse a helyi diákokkal a térség hagyományos mesterségeit.

Hagyományaink a múlthoz kapcsolódnak, a jelenben teljesednek ki, ugyanakkor a jövőnk biztos záloga is. Az Európai Szolidaritási Testület (ESC) támogatásával az Ér Hangja médiaegyesületünk az érmelléki hagyományok fontosságára hívja fel a figyelmet azzal a projekttel, amelyet 2022 augusztusában indított el Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása címmel. A projekt utolsó etapjaként szeretettel hívjuk a nyugdíjas és fiatal érdeklődőket az Érmellék épített örökségei nevezetű autóbuszos kirándulásra, ahol térségünk élő múzeumait látogatjuk meg, mégpedig a gálospetri tájházat, az érkörtvélyesi falumúzeumot, az ottományi kúriát, illetve a micskei tájházat.

A kirándulás célja, hogy az idősebb és a fiatalabb generáció közelebb kerüljön egymáshoz, beszélgessünk múltról és jelenről, együtt ismerjük meg térségünk épített örökségét és hagyományait reprezentáló tárgyait.

A fafaragással ismerkedett 80 székelyhídi diák Szabó Ferencz helyi lakos, fényképész, fafaragó mester segítségével, aki a szakma fortélyait mutatta be a fiataloknak március és április folyamán saját műhelyében. Szabó Ferencz a munka gördülékeny lebonyolítása érdekében előre megrajzolt mintájú falappal fogadta a kíváncsi fiatalokat, akik az Érhangja International logójának a kifaragásán keresztül ismerhették meg a régiónk egyik mesterségét, a fafaragást. A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum diákjai vésőt ragadtak és a fafaragó mester utasítása szerint ezt a már nem mindennapi, de annál érdekesebb és látványosabb mesterséget kipróbálhatták.

Múltidéző mesterséggel ismerkedtek meg a fiatalok február során, amikor is Dormány Lajos székelyhídi mesterember segítségével a famakett készítés csodájával találkozhattak a diákok. A famakett, mint egy fából készült LEGO építmény, egy szépséges egy tornácos parasztházzal, csűrrel, szekérrel, működő kerekes kúttal berendezett tanya látványa idézte a nem is nagyon távoli múltat. Természetesen a gyerekeknek is lehetősége volt kipróbálni, hogyan is épül fel egy famakett. Az esemény az Ér Hangja Egyesület szervezésében Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása elnevezésű projekt része volt, melynek célja, hogy bevonja és megismertesse a helyi diákokkal a térség egykori, hagyományos mesterségeit. Az Európai Szolidaritási Testület támogatásával, az Ér Hangja Egyesület gondozásában, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum és a székelyhídi polgármesteri hivatal partnerségével megvalósuló projekt az érmellékre jellemző mesterségeket mutat be a fiataloknak.

A fazekasság mesterségével ismerkedtek meg a László Attila és László Emese nagyváradi várban működő kerámiaműhelyébe látogató diákok Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása elnevezésű projekt keretében január folyamán.

Izgatottan léptünk be az aprócska műhelybe. A polcokon szebbnél szebb bögrék, tányérok, igazi mesterművek sorakoztak.  László Attila és László Emese szíves fogadtatása azonnal megmelengette szívünket a hűvös januári reggelen. A diákok helyet foglaltak egy asztal körül, s azonnal neki is láttak a munkának. Agyagot és használati utasítást kaptak, a fiatal kezek pedig ügyesen és kreatívan formázták ujjaik között az agyagot: a kis tálkájuk fedele készült.

A csigatészta-készítő projekt a forró leves, a napraforgósárga tészta és a nagymama szavainak emlékét idézte fel a jelenlévőkben karácsony közeledtével a székelyhídi múzeumban. Kicsik s nagyok ismerkedhettek meg a térségünk igen népszerű, már-már régi mesterségének tekintett levestészta készítésével december közepén. A nagy asztal mellett egymásnak adogatták a fiatalok a helyet és a csigatészta-készítő eszközöket, hogy mindenki kipróbálhassa a csigapödrést, fiúk, lányok egyaránt. A csigatészta-készítés fortélyait Balog Edit nénitől leshették el az érdeklődők, aki nagy szeretettel mutatta be a munkafolyamat minden apró részletét, s elárulta nekünk, hogy a csigapödrést egészen kislány korában sajátította el nagymamájától és édesanyjától.

A szőnyegszövés régi mesterségének rejtelmeibevezette beBalajti Irénke néni nagy szeretettel az Érkeserűbe látogató, a székelyhídiPetőfi Sándor Elméleti Líceum diákjaiból és Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása elnevezésű projekt önkénteseiből álló kis csapatunkat november második felében.

Irénke néni a kapuban már várta az autóbuszunkat. A konyhájában fogadta a csapatunkat, ahol meleg teával és pogácsával kínált minket. Szívesen fogyasztottuk a finomságot. Mindeközben Irénke néni mesélt nekünk: nagymamájától örökölte a szövőszéket, sőt a fonaltartó nádrudacska is a nagymamájától van.

Elindult Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása elnevezésű projekt

A papírmerítés rejtelmeivel ismerkedhettek meg a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum kis diákjai októberben több alkalommal is a helyi múzeumban. Az iskola előkészítős, valamint III. és IV. osztályosai által még szeptemberben összegyűjtött papírhulladék újrahasznosítását követhették végig a papírmerítés újdonságával. Az iskolában verseny hirdetésével léptek akcióba a tanítónénik, akik arra biztatták a lelkes diáksereget, hogy minél több tiszta papírt gyűjtsenek. A nyertes csapatok lelkes tanulóit a projekt önkéntesei várták, örömmel segédkeztek az ügyes kis kezek között, akik első ízben a papír feldarabolásával kezdték meg az újrahasznosításnak e mesterségét elsajátítani.