Érmelléki életutak- az Ér hangja Egyesület első kötete

Szeptember 15-én 19:00 órai kezdettel könyvbemutatót tartottak Székelyhídon a helyi múzeum épületében. Az Érmelléki életutak című kötet, az Ér hangja Egyesület első kiadásra került könyve.

Nagy sürgés-forgás és rengeteg háttérmunka előzte meg ezt a könyvbemutatót. Az Ér hangja médiacsoport 2009-ben havilapként indult és mára az Érmellék médiaközpontjává nőtte ki magát. Az évek során rengeteg életút interjú, élettörténet elevenedett meg a lap hasábjain és a tavalyi évben megszületett az ötlet is, hogy jó lenne egyszer ezeket egy kötet formájában is kiadni. Az álmodozást tettek követték és hosszúra nyúló alapozó munka, amelynek eredményeként most szeptemberben megjelenhetett ez az interjúkötet, amely 32 életutat mutat be, melyek szorosan összefonódnak Székelyhíddal, az Érmellékkel.

Ezen a pénteki napon felpezsdült a székelyhídi kulturális élet, hisz ezen a napon, ez volt a második könyvbemutató, mivel a kötet bemutatását, egy közgazdasági mesekönyv bemutatója előzte meg. Lassan elkezdtek gyűlni az emberek, egykori tanítók és tanárok, képzőművészek, meghatódott családtagok, ismerősök és barátok, akik számára, ugyanúgy, mint a havilap, médiacsoport munkatársainak, mérföldkőnek számító pillanat volt ez.

Aszalós Tímea az Ér hangja médiacsoport ügyvezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd rögtön át is adta a szót a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnökének, Szűcs Lászlónak. Ő beszélt a centrumokról és perifériákról, az érmelléki tájról és annak mély gyökereiről az itt élő emberek lelkében, a mindennapi hősökről, akik itt élnek köztünk, és akik mindennapi munkájuk mellett, valami szebbet és többet is tudnak nyújtani a közösségnek, amelyben élnek. Szűcs László egy nagyon fontos első lépésnek tartja ezt a kötetet, melyet véleménye szerint mindenképp érdemes folytatódnia. Rengeteg megírásra váró példaértékű életút van még körülöttünk és kíváncsian tekintett a jövőbe is, feltéve egy fontos záró kérdést: vajon, a most felnövő generáció tagjaiból, kikkel és milyen formában készítenek majd 40-50 év múlva hasonló életút interjúkat? Beszédét, egy komolyzenei részlet, Schubert, A szép molnárlány mű egyik dalának előadása követte, melyet a Nagyváradi Művészeti Líceum egyik hallgatója énekelt el. A méltatást Derzsi Ákos bihar megyei RMDSZ szenátor, a nagyváradi Europrint nyomda igazgatója folytatta, aki kicsit oldotta a komoly hangulatot és néhány poénnal, mulatságos történettel vidította fel a hallgatóságot. Véleménye szerint nagyon nagy szükség van könyvekre és a jó könyveknek két ismérve létezik: amennyiben egy könyvet a leendő olvasóközönség kézbe vesz és legalább 20 másodpercig lapozgat, valamint a nyomdai munkatársak is örömmel szemelgetnek belőle, az a könyv szerinte biztos sikerre van ítélve. A végén pedig, csak úgy zárójelbe téve megsúgta, hogy jelen kötet esetében, mindkét alpont fennáll. Derzsi Ákos beszédét újabb komolyzenei mű előadása követte, majd Béres Csabára, Székelyhíd város polgármesterére került a sor, hogy megtartsa ünnepi beszédét.

A polgármester úr a dolgos hétköznapok, a mindennapi jó példák fontosságát hangsúlyozta ki, hisz ezek nélkül csillogó ünnepnapjaink sem lehetnének. Beszédét, egy Assisi Szent Ferenctől származó idézettel zárta: „Először tedd azt, ami szükséges, aztán tedd, ami lehetséges, míg végül észreveszed, hogy azt teszed, ami lehetetlen.”

Beszédet Pallagi Ildikó zongoratanárnő zongorajátéka zárta, majd Aszalós Tímea, az Ér hangja Egyesület és médiacsoport koordinátora, mozgató rugója meghatottan vette át a szót. Beszélt a kezdetekről, a kemény munkáról, ami az évek folyamán csapattá kovácsolta az egyre bővülő közösséget és a kötetről, ami nagyon sokat jelenet neki, csapatának és a közösségnek, amiben élünk. Köszönetet mondott a könyv szerkesztőinek a befektetett munkáért és Angyal Olíviának, aki gyönyörű illusztrációival tette értékesebbé a kiadványt.

Beszéde végén, egy perces néma csenddel közösen emlékeztünk meg, mindazon a könyvben szereplő interjú alanyokról, akik már nem lehetnek köztünk és záró akkordként az életút interjúk alanyai, családtagjai egy díszpéldányt és egy erre az alkalomra készült emlékplakettet vehettek át. A könyv megjelenése a Bethlen Gábor Alap és a helyi önkormányzat támogatásával jött létre.

Ványa Blanka