Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén. A Krivaja folyó mentén helyezkedik el a Telecskai-dombok ölelésében, Topolya és Szenttamás között félúton. A falunak van óvodája, általános iskolája, könyvtára, egészségháza. Számos író, képzőművész, színész, zenész és újságíró pályafutása indult a faluból. Lajkó Félix és Rúzsa Magdi is Kishegyesen kezdte a karrierjét. Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja a Szó-Beszéd. A faluban több civil szervezet működik sikeresen. A Maronka Károly Önkéntes Tűzoltó Testület 130 éves múltra tekint vissza.

Nyíradony város Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járás központja. A települést nyugatról, északról és keletről is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határolja. Balkánytól 8 km-re fekszik, Nyírmihálydi a 471-es főúton szintén 8 km-re található, míg keleti szomszédja, Nyírlugos, 10 km-re. Dél felé haladva a Guti-erdőn keresztül juthatunk el Nyíracsádra, ami 12 km-re van Nyíradonytól. Délnyugat felé az előbb említett 471-es főúton Hajdúsámsonon keresztül érhetjük el a 30 km-re fekvő Debrecent.

Gersekarát község Vas megyében, a Vasvári járásban. Vasvártól nyugat-délnyugatra 10 km-re, Körmendtől kelet-délkeletre 16 km-re, a Sárvíz-pataktól északra terül el a Kemenesháton. A falu határában talajvíz táplálta állóvíz a Fiastó. Partján védett növények nőnek. Az egyik szőlőhegyén, a Mihályfai hegyen kápolna és védett présházak („pincék”) állnak. A falutól délre 33,3 hektáros tó található. Ennek egy részén horgászni lehet, a másik a strandolóké, jetskiseké. A tó partján kemping, a faluban kiadó szobák, házak várják a pihenni vágyókat. A másik szőlőhegye karátföldi Bükk-hegy. Itt az utóbbi években felelevenítették a hegyi búcsú hagyományát. Május elején misével és rendezvényekkel folytatják a korábban élő, aztán elmaradt hagyomán

Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az Edelényi járás központja. Miskolctól 25 km-re északra, a Bódva-völgyben található a 27-es főút és a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal mentén (Edelény vasútállomás). A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják. A magyar honfoglalók a mai Edelényhez tartozó borsodi földvár helyén jelentős települést hoztak létre, ez a legnagyobb korabeli magyar falu, amit régészetileg sikerült azonosítani. Összesen 17 házat tártak fel az egykori felszínen, a várdomb északi oldalán két sorban, mintegy az „utca” két oldalán. A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Kamocsa (szlovákul Komoča) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Kamocsa Érsekújvártól 14  km-re délnyugatra, Gútától 7 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik, Ifjúságfalvával szemben. Áthalad rajta a Gútát Érsekújvárral összekötő 563-as főút. Kamocsa mellett (a falutól északra) torkollik a Vágba a Nyitra-csatorna. Közigazgatásilag délről Gúta, délkeletről Naszvad, keletről Érsekújvár, északkeletről Andód, északról Szímő, nyugatról pedig Ifjúságfalva határolja. Református temploma 1787-ben épült a korábbi, a török által elpusztított fatemplom helyén.A Vág-parti kemping gyakran ad otthont kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak (Klikkfest, Felvidéki Magyar Sziget).

Székelyhíd (románulSăcueni,németülZickelhid,törökülSikelhid) határmenti város a romániaiBihar megyében. Az Érmelléken, Nagyváradtól 42 km-re északra fekszik. Csokaly, Érköbölkút, Érolaszi, Hegyközszentmiklós és Nagykágya tartozik hozzá. Székelyhíd nevét még a tatárjárás előtti időkben, 1217-ben említette először oklevél, mint a bihari vár székely fegyvereseit, és ekkor Lukács’ nevű hadnagyukat is említik. 2004 májusában várossá nyilvánították, majd júliusban új határátkelőt nyitottak a magyarországiLétavértes felé.